Cseréptípusok jellemzői, tetőfedési technikák és speciális problémák a templomok felújításánál. Interjú Híves Zsolttal a TONDACH Magyarország Zrt. projekt szaktanácsadójával.

Kossuth Lajos volt az új templom első felügyelője 1871-től, Trianon után még püspökségi székhely is volt. Az árpád-kori település 1788-ban kap jogot, hogy templomot építtessen a régi leégett templom helyére, miután a lelkész gyalog jár Bécsben közbenjárásért. Ma 280-an lakják a Cserhát dombjai közt megbúvó falut, ahol az emberek ma is szívesebben beszélnek szlovákul, mint magyarul - több, mint 100 éven át tartó folyamatos betelepítés multikulturális emléke. 2011-ben az evangélikus gyülekezet felújítja a templomot.

A terrakotta jellegzetes színű anyaga mellett a XIV században jelentek meg a költségesebb, ám kétségtelenül attraktívabb mázas csempék. Színváltásaikkal lehetővé vált egyszerű dekoratív vizuális hatások alakítása a tetőzeten. A jelentősebb épületeken nemegyszer a tulajdonosra utaltak, azonosíthatóvá tették ezeket. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a pécsi Zsolnay-gyár volt az egyik leginnovatívabb mázas csempéket előállító gyár, amely az egész Kárpát medencébe szállította a tetőcserepeit. Ezeknek a megrendeléseknek a lenyomatait őrzi a Zsolnay-gyár és teszi láthatóvá a most megújuló Zsolnay kulturális negyed.

A város életét folyamatosan figyeli a katedrális tetején kifaragott hüllő- vagy sárkányszerű alak: néz minket, hogy hogyan használjuk, hogyan alakítjuk a teret. Tűzvészektől, városfejlesztési tervekig, majd háborúkon át folyton csak figyel, csípik a szemét a gázok, mégsem hunyorog. Vajon mit gondol rólunk?

Ficzere Ilonát a Magyar Evangélikus Egyház Országos Iroda Építési és Műemléki osztály vezetőjét a műemlék templomok állapotáról, az egyház előtt álló feladatokról kérdeztük

A mázas kerámiacsempe – azulejos név alatt – a mindennapi élet szerves része Portugáliában: oltárképektől, palotákig, városi bérházakig; parkok padjain, szökőkutakon, boltok cégéreként, sőt mintha az elmúlt 50 évben újra reneszánszát élné: az újra megtalált nemzeti öntudat részeként vasúti pályaudvarok, templomhomlokzatok és a teljes lisszaboni metró állomásai is azulejosszal vannak díszítve. A monumentális faliképek mellett pedig ugyanolyan kedveltek utcatáblaként, házszámként, névtáblaként is.

Régiesnek ható cirmos cserepekről, egy bontott-cserép bank lehetőségéről és a héjazás szabadságáról is beszélgettünk Káldi Gyula építésszel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal stratégiai osztályának vezetőjével

Globalizmus és individualizmus között félúton áll a közösségi építészet. A regionalizmus a helyi értékek, formák és anyagok felhasználásából születik és így lesz egyedi. De lehet e mellett a hagyományőrzés mellett progresszív és nyitott? Erre keresi a választ Bodonyi Csaba, DLA Tokaj főépítésze

Cserepek a kezdetektől a modern korig. A Kárpát medence agyagban gazdag földjeiből kiváló cserepet vetettek – de csak a huszadik század elején kezdődött meg a tömegtermelés és a tömegfelhasználás is. Nem csoda ekkor kezdődött a valódi polgárosodás az országban, amihez hozzátartozott a cseréptető is.