Koppenhága

koppenhága

Koppenhága már 1417 óta Dánia fővárosa. A Dán Királyságot (dánul: Kongeriget Danmark), Észak-Európa egyik független államát dél felöl Németország -az egyetlen szárazföldi szomszédja, észak-keletre Svédország, északról pedig Norvégia határolja. Földrajzilag nem a Skandináv-félszigeten található, kulturális és történelmi hasonlósága miatt mégis a skandináv országok közé soroljuk, azok közt a legkisebb és legdélebbi fekvésű ország.

Dániát a déli oldalát kivéve két tenger, a Balti és az Északi fogja közre. A Jylland- (Jütland-) félsziget és a több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet magába foglaló országban a szigetek közül csupán 76 a lakott. Legnagyobb szigetei a Fyn, a Sjælland és a Bornholm. Az ország földrájzi elhelyezkedésénél fogva a Balti-tenger bejáratát többnyire a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok. Külbirtokai kötz található Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal bírnak.

Koppenhága a Sjælland sziget keleti partján, valamint az Amager szigeten található. Keleti harára az Øresund (a dán-svéd határ, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő szoros).

Nagy-Koppenhágát (Storkøbenhavn) Koppenhága városán kívül 15 település alkotja, ez azonban csupán statisztikai egység. Egy nagyobb egység a Koppenhágai Régió, ami Koppenhága és Frederiksberg városokból, továbbá az egykori Koppenhága, Frederiksborg és Roskilde megyékből áll. Lakossága 1.831.751 volt 2006-ban.

Koppenhágán belül enklávéként helyezkedik el Frederiksberg, ami közigazgatásilag önálló egységet képez.

Dániát a Jylland félsziget és további 443 sziget alkotja, amelyek közül 76 lakott. A nagyobb szigeteket általában hidak kötik össze, a kisebbekkel pedig kompok vagy kisrepülőgépek segítségével biztosítják az összeköttetést.

Koppenhága Domborzata

Dánia nagyrészt sík terület, jelentősebb domborzat nélkül. A legmagasabb természetes tengerszint feletti magassága a Møllehøj (170,86 m), ám hivatalosan az Yding Skovhøj (172,54 m) a legmagasabb, ami magasságát a tetején található bronzkori halomsíroknak köszönheti. A tengerszint feletti magasság átlagosan 31 m, a vízfelület nagysága pedig 700 km².

Az országnak erősen tagolt a partvonala, hossza kb. 7314 km. Érdekesség, hogy nincs olyan hely az országban, aminek a tengertől való távolsága nagyobb lenne, mint 52 km. Az ország területére nincs pontos adat, mivel az nem határozható meg pontosan; az erózió folyamatosan formálja a partvonalát, de ezzel egyidőben a dánok mesterségesen hódítanak el területet a tengertől.

Koppenhága Vízrajza

Dániának nem rendelkezik nagy tavakkal vagy hosszú folyókkal, de rengeteg apró tó és láp, továbbá a beléjük folyó patakok színesítik a felszínt. Évszázadokon át jellemző volt a mélyen fekvő mocsarak lecsapolása, hogy azt mezőgazdasági célokra használják fel. A lecsapolásoknak köszönhetően az országban a számos kanyargó vízfolyásából csupán pár maradt meg eredeti állapotában, többségüket kiegyenesítették. Dánia leghosszabb folyója a Guden-folyó, hossza 158 km. A Randers-fjordba torkollik, alsó folyása hajózható.

Koppenhága Éghajlata

Az ország éghajlata mérsékelt égövi. A telek viszonylag enyhék – 0,5 °C körüli átlaghőmérsékletel, a nyarak pedig hűvösek – 16 °C-os átlaghőmérséklettel. Jelemzőek az erős széljárások, kimondottan a téli időszakban. Az esős napok száma éves szinten 170, melyek többsége az őszi hónapokra esik.

Dánia északi fekvésű, így a nappalok hosszúsága az év folyamán jelentősen változik.

Koppenhága turizmus

Koppenhága látnivalók – Koppenhága nevezetességek
Koppenhága látnivalók – Top 8 látnivaló Koppenhágában

Category: Városok